22. Reflexió Bertók Gábor a mohácsi csata tömegsírjainak vizsgálatáról közölt állításaira.
_ . _
Az utóbbi hónapokban számos újságcikk, interjú jelent meg a sátorhelyi tömegsírok kutatása kapcsán, amelyekben Bertók Gábor nyilatkozott azokról a vizsgálatokról, amelyeket a Duna-Dráva Nemzeti Park területén és finanszírozásában az elmúlt időszakban végeztek.
A fentiekkel összefüggésben Fodor Pál, Pap Norbert és Kitanics Máté vizsgálat alá vette a Bertók Gábor vezette munkacsoportnak a sátorhelyi III. számú tömegsír halottaival kapcsolatban tett megállapításait. Elemzésük arra mutat, hogy az említett sírba nem a csatát túlélt és fogságba esett foglyokat helyezték a kivégzésük után. Az elemzés itt érhető el.
21. Válasz Bertók Gábor feltételezett majsi centrumterületével kapcsolatos 17 állítására
_ . _
Bertók Gábor a mohácsi csata centrumterületével kapcsolatos, különböző fórumokon tett megnyilvánulásaira tézisről tézisre haladva, összefoglaló módon reflektálunk. A válaszok részletesen itt érhetőek el.
20. A Majs mellett vizsgált terület a mohácsi csatatér centruma, így az ott talált lövedékek az ütközet jellemző lőfegyvereiből származnak. A 254 db itt előkerült ólomlövedékből 167 db (66%) 13 mm alatti méretű. A maradék 87 db megoszlása a következő: 41 db 13–15 mm-es, 32 db 15–18 mm-es, 11 db 19–27 mm, illetve 3 db 30 és 36 mm közötti.
A felvetést lásd: Bertók Gábor – Haramza Márk – Németh Balázs: Lövedékek egy mohácsi csatatérről. In: Haramza Márk – Kovaliczky Gergely – Bertók Gábor – Simon Béla – Galambos István – Türk Attila (szerk.) Eke mentén, csata nyomában. Bp., 2020. 121–142.
_ . _
Válasz:
Bertók Gábor érvelése szerint a 254 db ólomlövedék a csatához köthető. Úgy véli, hogy a könnyűpuskák (arquebuse) űrmérete 1526-ban 10–15 milliméter között lehetett. Kisebb gyűjtésünk szerint azonban a 16. század jellemző kanócos puskája, amelyekből a magyar főúri gyűjteményekben is maradtak fenn példányok, jellemzően 15–20 mm űrméretű volt.
19. A Bertók Gábor által feltételezett hadrend szerint a keresztény sereg a korabeli Mohácstól mintegy 10 km-re, a Vizslaki-réttől 4,5 km-re, Majstól északkeletre állt fel, vele szemben pedig a majsi tereplépcső előtt, attól keletre az oszmán haderő sorakozott fel.
A felvetést lásd: Bertók Gábor: "Hol volt, hol nem volt... Az 1526-os mohácsi csata lehetséges helyszínei a legújabb kutatások tükrében" című előadása.
_ . _
Válasz:
Mohácstól egy mérföldre volt a csata helye, illetve a hely, ahol Brodaricsék hadrendbe álltak. Ez a helyszín Bertók Gábor vélekedése alapján Mohácstól délnyugatra, Majstól északkeletre mutat. Ez a feltételezett hely ugyanakkor csaknem 10 km-re (jóval több, mint egy mérföldre!) fekszik az egykori Mohácstól, ráadásul egy nagyobb kiterjedésű, mocsaras térséget jelöl.
18. Vita a mohácsi csata évfordulójáról, azaz miért fontos és hogyan kell érteni azt, hogy a csata évfordulója szeptember 8-án van?
_ . _
Válasz:
2020 tavaszán kutatócsoportunk az 1526. évi csata kronológiájával kapcsolatos kérdésekkel, egy módszertani anyag fejlesztésével kezdett el foglalkozni, amely összefoglalja az időszámítással kapcsolatos alapvető kérdéseket. A vizsgálat eredményeit, 2020 júliusában a Balkán füzetek 11. számában, „A Gergely-féle naptárreform és a csillagászati jelenségek szerepe a 15–16. századi történelmi forrásaink és eseményeink értelmezésében” címmel közöltük. A tanulmányban közölt állításokkal, és kifejezetten a mohácsi csata időpontjával kapcsolatban, azaz, hogy augusztus 29 a mohácsi csata emléknapja és nem az évfordulója, Pap Norbert kutatásvezető nyilatkozott az MTI-nek. A nyilatkozatot a magyarországi és egyes külföldi médiumok különböző címekkel vették át, közölték.
2020 augusztus végén C. Tóth Norbert, Kenyeres István és Pálosfalvi Tamás különböző levéltárosi, történészi levelezőlistákra nyílt levelet küldtek, amelyben állásfoglalásukat közölték a Balkán füzetek 11. számában megjelent tanulmány, illetve a fent említett, MTI-től átvett, különböző médiumok által közölt cikkek kapcsán. Végső állásfoglalásukat augusztus 28-án, nyílt levél formájában, az ujkor.hu internetes történelmi portálon, „Az időszámítás és a tudomány határain túl – a mohácsi csata időpontjáról” címmel jelentették meg. Ugyanezen a napon és felületen „Miért fontos az idő számításával foglalkozni Mohács kapcsán?” címmel reflektáltunk a nyílt levélben tett állításokra.
A vitával kapcsolatos további észrevételeink itt érhetőek el.
|
|
PannonCastrum Kft. |
22. Reflexió Bertók Gábor a mohácsi csata tömegsírjainak vizsgálatáról közölt állításaira.
_ . _
Az utóbbi hónapokban számos újságcikk, interjú jelent meg a sátorhelyi tömegsírok kutatása kapcsán, amelyekben Bertók Gábor nyilatkozott azokról a vizsgálatokról, amelyeket a Duna-Dráva Nemzeti Park területén és finanszírozásában az elmúlt időszakban végeztek.
A fentiekkel összefüggésben Fodor Pál, Pap Norbert és Kitanics Máté vizsgálat alá vette a Bertók Gábor vezette munkacsoportnak a sátorhelyi III. számú tömegsír halottaival kapcsolatban tett megállapításait. Elemzésük arra mutat, hogy az említett sírba nem a csatát túlélt és fogságba esett foglyokat helyezték a kivégzésük után. Az elemzés itt érhető el.
21. Válasz Bertók Gábor feltételezett majsi centrumterületével kapcsolatos 17 állítására
_ . _
Bertók Gábor a mohácsi csata centrumterületével kapcsolatos, különböző fórumokon tett megnyilvánulásaira tézisről tézisre haladva, összefoglaló módon reflektálunk. A válaszok részletesen itt érhetőek el.
20. A Majs mellett vizsgált terület a mohácsi csatatér centruma, így az ott talált lövedékek az ütközet jellemző lőfegyvereiből származnak. A 254 db itt előkerült ólomlövedékből 167 db (66%) 13 mm alatti méretű. A maradék 87 db megoszlása a következő: 41 db 13–15 mm-es, 32 db 15–18 mm-es, 11 db 19–27 mm, illetve 3 db 30 és 36 mm közötti.
A felvetést lásd: Bertók Gábor – Haramza Márk – Németh Balázs: Lövedékek egy mohácsi csatatérről. In: Haramza Márk – Kovaliczky Gergely – Bertók Gábor – Simon Béla – Galambos István – Türk Attila (szerk.) Eke mentén, csata nyomában. Bp., 2020. 121–142.
_ . _
Válasz:
Bertók Gábor érvelése szerint a 254 db ólomlövedék a csatához köthető. Úgy véli, hogy a könnyűpuskák (arquebuse) űrmérete 1526-ban 10–15 milliméter között lehetett. Kisebb gyűjtésünk szerint azonban a 16. század jellemző kanócos puskája, amelyekből a magyar főúri gyűjteményekben is maradtak fenn példányok, jellemzően 15–20 mm űrméretű volt.
19. A Bertók Gábor által feltételezett hadrend szerint a keresztény sereg a korabeli Mohácstól mintegy 10 km-re, a Vizslaki-réttől 4,5 km-re, Majstól északkeletre állt fel, vele szemben pedig a majsi tereplépcső előtt, attól keletre az oszmán haderő sorakozott fel.
A felvetést lásd: Bertók Gábor: "Hol volt, hol nem volt... Az 1526-os mohácsi csata lehetséges helyszínei a legújabb kutatások tükrében" című előadása.
_ . _
Válasz:
Mohácstól egy mérföldre volt a csata helye, illetve a hely, ahol Brodaricsék hadrendbe álltak. Ez a helyszín Bertók Gábor vélekedése alapján Mohácstól délnyugatra, Majstól északkeletre mutat. Ez a feltételezett hely ugyanakkor csaknem 10 km-re (jóval több, mint egy mérföldre!) fekszik az egykori Mohácstól, ráadásul egy nagyobb kiterjedésű, mocsaras térséget jelöl.
18. Vita a mohácsi csata évfordulójáról, azaz miért fontos és hogyan kell érteni azt, hogy a csata évfordulója szeptember 8-án van?
_ . _
Válasz:
2020 tavaszán kutatócsoportunk az 1526. évi csata kronológiájával kapcsolatos kérdésekkel, egy módszertani anyag fejlesztésével kezdett el foglalkozni, amely összefoglalja az időszámítással kapcsolatos alapvető kérdéseket. A vizsgálat eredményeit, 2020 júliusában a Balkán füzetek 11. számában, „A Gergely-féle naptárreform és a csillagászati jelenségek szerepe a 15–16. századi történelmi forrásaink és eseményeink értelmezésében” címmel közöltük. A tanulmányban közölt állításokkal, és kifejezetten a mohácsi csata időpontjával kapcsolatban, azaz, hogy augusztus 29 a mohácsi csata emléknapja és nem az évfordulója, Pap Norbert kutatásvezető nyilatkozott az MTI-nek. A nyilatkozatot a magyarországi és egyes külföldi médiumok különböző címekkel vették át, közölték.
2020 augusztus végén C. Tóth Norbert, Kenyeres István és Pálosfalvi Tamás különböző levéltárosi, történészi levelezőlistákra nyílt levelet küldtek, amelyben állásfoglalásukat közölték a Balkán füzetek 11. számában megjelent tanulmány, illetve a fent említett, MTI-től átvett, különböző médiumok által közölt cikkek kapcsán. Végső állásfoglalásukat augusztus 28-án, nyílt levél formájában, az ujkor.hu internetes történelmi portálon, „Az időszámítás és a tudomány határain túl – a mohácsi csata időpontjáról” címmel jelentették meg. Ugyanezen a napon és felületen „Miért fontos az idő számításával foglalkozni Mohács kapcsán?” címmel reflektáltunk a nyílt levélben tett állításokra.
A vitával kapcsolatos további észrevételeink itt érhetőek el.
|
PannonCastrum Kft. |
|
|
