Több mint 100 éve folyik arról a vita, hogy hol is zajlott pontosan a mohácsi csata. Az ütközet helyszínét egy oszmán győzelmi emlékmű (nem önállóan, hanem az egykori Földvár település, egy Duna-menti mély mocsár [ld. Vizslaki-rét], a csata helyszínén keresztülhúzódó völgy [ld. „Nagy árok”], a hadileletek koncentrációja és a sátorhelyi tömegsírok együtt) jelölte az ún. Császárdombon (Hünkar tepesi) a török hódoltság korában. A Császárdombon ugyanis, amelyen a legenda szerint Szulejmán szultán a győzelemért imádkozott, 1630/1631-ben Haszán budai beglerbég emeltetett győzelmi emlékművet. Így a Hünkar tepesi beazonosítása egyben a csatatér lokalizálását is jelenti. Ennek a győzelmi emlékműnek a helyét az elmúlt évtizedekben többen is keresték.

 

Gergely Endre ásatásai a Törökdombnál, és Majs környezete mint a Császárdomb lehetséges helyszíne

Gergely Endre százados 1924-ben a Hadtörténeti Intézet részéről ásatásokat folytatott a Vizslaki-rét szélén, az egykori eszék-budai út mellett álló Törökdombon. Mivel török halottakat nem talált, ezért úgy vélte, hogy a Császárdombot nem itt, hanem Majstól délkeletre, mintegy másfél kilométer távolságra, egy bástyaszerű magaslaton kell keresni.

Lásd: Gergely Endre (1926): Ásatások a mohácsi csatatéren (1924, 1925). In: Lukinich Imre szerk. Mohács emlékkönyv 1526. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, pp. 349–360.

 

Td2

A Törökdomb 1926-ban, a 400 éves évforduló évében

Forrás: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=8531

 

Újabb feltételezett helyszínek: Merse és Nagynyárád

Papp László, a mohácsi csatasík kiváló kutatója az 1960-as években a buziglicai elágazástól északnyugatra, három kilométer távolságra fekvő mersei magaslatra tette a keresett helyszínt.

Lásd: Papp László (1961): A mohácsi csatatér kutatása. In: Dombay János szerk. A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1960. Janus Pannonius Múzeum, Pécs, pp. 197–253.

 

Td3

Merse (Mersa) Majstól délre egy 1772-es térképen

Forrás: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/2440/view/?bbox=-3706%2C-5009%2C7154%2C-15

 

A Kuti–Újvári szerzőpáros feltételezése pedig úgy szólt, hogy a Császárdomb a nagynyárádi templom dombja lehetett.

 

Lásd: Kuti István – Újvári András (1989): Mohács hadibázisának védelme 1687-ben. In: Szita László szerk. Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686–1688. Pécs, pp. 76–96.

 

Td4

Nagynyárád az Első katonai felmérésen (1783), a település keleti részén a templommal és a templomdombbal

Forrás: https://mapire.eu/hu/map/firstsurvey-hungary/?layers=147&bbox=2065082.810245489%2C5770566.314767982%2C2074174.0392971572%2C5773432.703328676

 

A Császárdomb valódi helye

A Pap Norbert vezette történeti földrajzi vizsgálatokat végző munkacsoport (Pap Norbert, Kitanics Máté, Gyenizse Péter, Szalai Gábor) Fodor Pállal együtt, az írott források és a történeti térképek elemzése, a néphagyomány és a korábbi régészeti kutatások vizsgálata alapján 2018-ban bizonyította, hogy a keresett Császárdomb, amelyen az egykori oszmán győzelmi emlékmű állt, nem más, mint a később Törökdombnak nevezett kiemelkedés.

Lásd: Pap Norbert – Fodor Pál – Kitanics Máté – Morva Tamás – Szalai Gábor – Gyenizse Péter (2018): A mohácsi Törökdomb. Történelmi Szemle 60. évf. 2. sz. pp. 325–345.

 

Td5

A Törökdomb Mohács alatt, rajta egy épülettel 1687-ben (bal oldalon, a mocsár szélén)

Forrás: https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/24769/view/?bbox=-1454%2C-3514%2C6226%2C17

 

Td6

A Törökdomb „Wachthügel” felirattal 1691-ben (a kép bal oldalán)

Forrás: https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/24778/view/?pg=0&bbox=-136%2C-1753%2C2908%2C13

 

Td7

Kápolna a Sháturyx feliratú Törökdombon egy 1766-os térképen

Forrás: https://archives.hungaricana.hu/hu/urbarium/view/hu_mnl_ol_e156_a_fasc168_no038_r/?document=1&pg=679&bbox=-804%2C-6074%2C9434%2C-135

 

Az eredményt a PTE Régészet Tanszék munkatársainak, Nagy Leventének és Hancz Erikának a vezetésével, illetve Polgár Balázsnak, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum régészének a közreműködésével zajló 2018. októberi régészeti vizsgálatok is igazolták. Ekkor a Kitanics Máté és Szalai Gábor által elvégzett fémdetektoros kutatás eredményeként – a római korból származó tárgyak mellett – számos olyan lelet is előkerült, amely minden bizonnyal az oszmán győzelmi emlékműhöz, majd az annak a helyén a 18. század második feléig álló keresztény kápolnához köthető.

 

Td8

A Törökdomb (Császárdomb) napjainkig megmaradt részének keleti, meredek partfala. Fotó: Szalai Gábor

 

Td9

Fémdetektoros felmérés a Törökdombnál 2018 végén. Fotó: Polyák Attila

Forrás: https://www.origo.hu/tudomany/20181217-szulejman-az-56os-ut-fole-emelkedo-magaslatrol-szemlelhette-egykor-a-kiralyi-sereg-rohamat.html

 

Td10

Fémdetektoros felmérés során a Törökdombon (Császárdomb) előkerült érmék a római korból és a 15. századból. Szerkesztette: Szalai Gábor

 

Td11

Fémdetektoros felmérés során a Törökdombon (Császárdomb) előkerült rézkereszt, ácskapocs, szegek és ólomlövedék. Szerkesztette: Szalai Gábor

 

A régészeti vizsgálatok a helyszínen 2020 áprilisában folytatódtak, amikor is a Törökdombon és közvetlen környezetében geofizikai vizsgálatra került sor. Az ekkor kimutatott régészeti jellegű anomáliák szondázó ásatása a közeljövőben várható.

 

Td12

Geofizikai vizsgálat 2020 áprilisában a Törökdombon. Fotó: Sóki Tamás

Forrás: https://ng.hu/kultura/2020/04/29/kutatok-dolgoznak-a-mohacsi-csata-feltetelezett-helyszinen/

email

Impresszum

PannonCastrum Kft.
Minden jog fenntartva

Lábléc Logo

Több mint 100 éve folyik arról a vita, hogy hol is zajlott pontosan a mohácsi csata. Az ütközet helyszínét egy oszmán győzelmi emlékmű (nem önállóan, hanem az egykori Földvár település, egy Duna-menti mély mocsár [ld. Vizslaki-rét], a csata helyszínén keresztülhúzódó völgy [ld. „Nagy árok”], a hadileletek koncentrációja és a sátorhelyi tömegsírok együtt) jelölte az ún. Császárdombon (Hünkar tepesi) a török hódoltság korában. A Császárdombon ugyanis, amelyen a legenda szerint Szulejmán szultán a győzelemért imádkozott, 1630/1631-ben Haszán budai beglerbég emeltetett győzelmi emlékművet. Így a Hünkar tepesi beazonosítása egyben a csatatér lokalizálását is jelenti. Ennek a győzelmi emlékműnek a helyét az elmúlt évtizedekben többen is keresték.

 

Gergely Endre ásatásai a Törökdombnál, és Majs környezete mint a Császárdomb lehetséges helyszíne

Gergely Endre százados 1924-ben a Hadtörténeti Intézet részéről ásatásokat folytatott a Vizslaki-rét szélén, az egykori eszék-budai út mellett álló Törökdombon. Mivel török halottakat nem talált, ezért úgy vélte, hogy a Császárdombot nem itt, hanem Majstól délkeletre, mintegy másfél kilométer távolságra, egy bástyaszerű magaslaton kell keresni.

Lásd: Gergely Endre (1926): Ásatások a mohácsi csatatéren (1924, 1925). In: Lukinich Imre szerk. Mohács emlékkönyv 1526. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, pp. 349–360.

 

Td2

A Törökdomb 1926-ban, a 400 éves évforduló évében

Forrás: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=8531

 

Újabb feltételezett helyszínek: Merse és Nagynyárád

Papp László, a mohácsi csatasík kiváló kutatója az 1960-as években a buziglicai elágazástól északnyugatra, három kilométer távolságra fekvő mersei magaslatra tette a keresett helyszínt.

Lásd: Papp László (1961): A mohácsi csatatér kutatása. In: Dombay János szerk. A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1960. Janus Pannonius Múzeum, Pécs, pp. 197–253.

 

Td3

Merse (Mersa) Majstól délre egy 1772-es térképen

Forrás: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/2440/view/?bbox=-3706%2C-5009%2C7154%2C-15

 

A Kuti–Újvári szerzőpáros feltételezése pedig úgy szólt, hogy a Császárdomb a nagynyárádi templom dombja lehetett.

 

Lásd: Kuti István – Újvári András (1989): Mohács hadibázisának védelme 1687-ben. In: Szita László szerk. Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686–1688. Pécs, pp. 76–96.

 

Td4

Nagynyárád az Első katonai felmérésen (1783), a település keleti részén a templommal és a templomdombbal

Forrás: https://mapire.eu/hu/map/firstsurvey-hungary/?layers=147&bbox=2065082.810245489%2C5770566.314767982%2C2074174.0392971572%2C5773432.703328676

 

A Császárdomb valódi helye

A Pap Norbert vezette történeti földrajzi vizsgálatokat végző munkacsoport (Pap Norbert, Kitanics Máté, Gyenizse Péter, Szalai Gábor) Fodor Pállal együtt, az írott források és a történeti térképek elemzése, a néphagyomány és a korábbi régészeti kutatások vizsgálata alapján 2018-ban bizonyította, hogy a keresett Császárdomb, amelyen az egykori oszmán győzelmi emlékmű állt, nem más, mint a később Törökdombnak nevezett kiemelkedés.

Lásd: Pap Norbert – Fodor Pál – Kitanics Máté – Morva Tamás – Szalai Gábor – Gyenizse Péter (2018): A mohácsi Törökdomb. Történelmi Szemle 60. évf. 2. sz. pp. 325–345.

 

Td5

A Törökdomb Mohács alatt, rajta egy épülettel 1687-ben (bal oldalon, a mocsár szélén)

Forrás: https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/24769/view/?bbox=-1454%2C-3514%2C6226%2C17

 

Td6

A Törökdomb „Wachthügel” felirattal 1691-ben (a kép bal oldalán)

Forrás: https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/24778/view/?pg=0&bbox=-136%2C-1753%2C2908%2C13

 

Td7

Kápolna a Sháturyx feliratú Törökdombon egy 1766-os térképen

Forrás: https://archives.hungaricana.hu/hu/urbarium/view/hu_mnl_ol_e156_a_fasc168_no038_r/?document=1&pg=679&bbox=-804%2C-6074%2C9434%2C-135

 

Az eredményt a PTE Régészet Tanszék munkatársainak, Nagy Leventének és Hancz Erikának a vezetésével, illetve Polgár Balázsnak, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum régészének a közreműködésével zajló 2018. októberi régészeti vizsgálatok is igazolták. Ekkor a Kitanics Máté és Szalai Gábor által elvégzett fémdetektoros kutatás eredményeként – a római korból származó tárgyak mellett – számos olyan lelet is előkerült, amely minden bizonnyal az oszmán győzelmi emlékműhöz, majd az annak a helyén a 18. század második feléig álló keresztény kápolnához köthető.

 

Td8

A Törökdomb (Császárdomb) napjainkig megmaradt részének keleti, meredek partfala. Fotó: Szalai Gábor

 

Td9

Fémdetektoros felmérés a Törökdombnál 2018 végén. Fotó: Polyák Attila

Forrás: https://www.origo.hu/tudomany/20181217-szulejman-az-56os-ut-fole-emelkedo-magaslatrol-szemlelhette-egykor-a-kiralyi-sereg-rohamat.html

 

Td10

Fémdetektoros felmérés során a Törökdombon (Császárdomb) előkerült érmék a római korból és a 15. századból. Szerkesztette: Szalai Gábor

 

Td11

Fémdetektoros felmérés során a Törökdombon (Császárdomb) előkerült rézkereszt, ácskapocs, szegek és ólomlövedék. Szerkesztette: Szalai Gábor

 

A régészeti vizsgálatok a helyszínen 2020 áprilisában folytatódtak, amikor is a Törökdombon és közvetlen környezetében geofizikai vizsgálatra került sor. Az ekkor kimutatott régészeti jellegű anomáliák szondázó ásatása a közeljövőben várható.

 

Td12

Geofizikai vizsgálat 2020 áprilisában a Törökdombon. Fotó: Sóki Tamás

Forrás: https://ng.hu/kultura/2020/04/29/kutatok-dolgoznak-a-mohacsi-csata-feltetelezett-helyszinen/

Mohácsvita.hu

PannonCastrum Kft.
Minden jog fenntartva

Impresszum

email