A tábor(ok) helye az írott forrásokban
A táborozást dinamikus folyamatnak gondoljuk. Nem egy nagy táborral számolunk, hanem azzal, hogy az egyes csapatok érkezés szerint táboroztak előbb külön, majd a biztonsági helyzet romlásával húzódtak egymás közelébe. Az írott források alapján Mohács városának fontos szerepe volt a csata előtti készülődésben. Brodarics beszámolója alapján ide érkeztek a táborozási felszerelést szállító hajók, és maga a király, II. Lajos is a pécsi püspök házában szállt meg. A keresztény sereg a város körül, elsősorban dél felé, az eszéki út mentén táborozott. Istvánffy beszámolója szerint Mohácstól délre, két-háromezer lépésre állt, míg Antonio Giovanni da Burgio Mohács mellettinek írja le, illetve arról tájékoztat, hogy a csata után az oszmánok Mohácsra vonultak, ahol előtte a tábor állt. Egy német újságlap a tábort szintén Mohács mellé tette. A táborozás rendjének megismerése további kutatásokat igényel.
A tábor(ok) helyének földrajzi alapjai
Mohács telepítő tényezői között több természetföldrajzi jellegűt is találunk. Az első maga a Duna itt folyó, akkor még keskenyebb nyugati ága, számos haszonvételi lehetőségével. Vele párhuzamosan az ármentes teraszon fut a buda–eszéki országút. A város ott fekszik, ahol a Duna meredeken leszakadó magasabb partja lealacsonyodik, és a magasabb teraszfelszín, valamint a folyó közé beékelődik egy alacsonyabb ártéri terület. Ez megkönnyítette a hajóknál való be- és kirakodást is. A várostól délre kialakult mocsaras ártér már lehetetlenné tette az átkelést és a kikötést. A tábor helyét így a közlekedési szempontok, az átkelés, a kikötés, az utánpótlás szállításának, valamint az ivóvíz vételének lehetőségei, illetve a terep adottságai (táborozásra alkalmas száraz terület rendelkezésre állása) határozták meg. A mohácsi Duna-partot a hajók érkezése és az Alföldre való, illetve az onnan a Dunántúlra való átkelés lehetősége miatt (lásd a várt Szapolyai-sereg érkezése) is szükséges volt biztosítani, ahogy a stratégiai fontosságú utakat és kereszteződéseket is (keresztény csapatok nemcsak északról, de nyugatról, Pécs felől is érkeztek Mohácsra). A bandériumok táborai ezért a mohácsi Duna-parttól az eszéki út mentén dél felé sorakozhattak a csatát megelőzően.
A Duna és annak ártere az Első katonai felmérés lapjain (1783)
A Duna és annak ártere az Második katonai felmérés lapjain (1858–1859)
A tábor(ok) helyének régészeti bizonyítékai
A Mohács környéki táborozást régészeti leletek is megerősítik, így többek között a mohácsi Duna utcában, az egykori Kálvin közben (a Duna-parti kikötőhely), illetve a Pécsi közben (a pécs-mohácsi és az eszék-budai utak kereszteződésénél) előkerült kincsleletek. Utóbbi egy stratégiai útkereszteződés. A Duna utcában előkerült mintegy 45 ezer darab kiváló minőségű ezüstdénár a kutatás szerint a mohácsi csatával hozható összefüggésbe. Minden bizonnyal a hadi kiadások fedezésére szállították a helyszínre. Egy hajóról rakhatták ki és helyezhették el egy sátorban a településen kívül. Végül a csata idejére elásták, és valószínűleg nem maradt, aki visszamenjen érte.
A mohácsi Duna utcában (Kálvin köz) talált kincslelet helye Ottendorf 1663-as térképén és a jelenlegi állapotokat mutató Openstreetmapen. Szerkesztette: Gyenizse Péter
Maximilian Brandstetter: Mohács (1608). A kincslelet ott került elő, ahol a várostól délre a sátrak állnak
A Kálvin köz kincsleletét tartalmazó két agyagedény. Fotó: Füzi István
Forrás: https://librarius.hu/2019/02/16/foldbol-elokerult-kincsek-utan-kutatva/