2. Csak akkor lehet, illetve érdemes publikálni a csatával kapcsolatos kutatási eredményeket, ha vannak rá régészeti bizonyítékok is. Miért nem régészek végzik ezeket a vizsgálatokat? (T. Zs.)

_ . _

Válasz:

A vizsgálatainkban régészek is részt vesznek. Szerzőtársaink közé tartozik Polgár Balázs, a HM Hadtörténeti Intézet munkatársa, továbbá Nagy Levente régész és Hancz Erika régész–turkológus is. Polgár a mohácsi csata, és a nagyharsányi csata hadirégészeti vizsgálatait végzi már 10 éve.

 

1. Ha a Mohács fölött két ágra szakadó Duna nyugati ága valóban keskeny és átjárható, a keleti viszont széles és magas vízhozamú volt, azt a kortársaknak, így a királynak és kíséretének is tudnia kellett. Ha így van, vajon miért választották ezt az útvonalat, hisz azzal csapdába kerültek volna. Ugyanis ha ők könnyen átjuthattak a keskeny ágon, azt üldözőik is megtehették, a keleti oldalon viszont megállította volna őket a széles, nehezebb átkelést biztosító folyóág.

A felvetést lásd: B. Szabó János (2019): Pap Norbert pécsi földrajzos kutatócsoportjának a mohácsi csatával kapcsolatos „felfedezései” hadtörténész szemmel. Hadtörténelmi Közlemények 132. évf. 4. sz. pp. 943–956.

_ . _

Válasz:

A kutatócsoportunk éppen azt állítja, hogy 1526. augusztus 29-én a Duna keskenyebbik, nyugati ágán sem kelt át könnyen a király és a kísérete. Hiszen három emberből kettő ott halt meg, csak egy menekült el: Czettricz Ulrich. Mindemellett az egyéb menekülők tekintetében is tudjuk, hogy nem volt ez könnyű út, hiszen ahol és amikor a királyt megtalálták, ott és akkor számos más holttest is feküdt.

email

Impresszum

PannonCastrum Kft.
Minden jog fenntartva

Lábléc Logo

2. Csak akkor lehet, illetve érdemes publikálni a csatával kapcsolatos kutatási eredményeket, ha vannak rá régészeti bizonyítékok is. Miért nem régészek végzik ezeket a vizsgálatokat? (T. Zs.)

_ . _

Válasz:

A vizsgálatainkban régészek is részt vesznek. Szerzőtársaink közé tartozik Polgár Balázs, a HM Hadtörténeti Intézet munkatársa, továbbá Nagy Levente régész és Hancz Erika régész–turkológus is. Polgár a mohácsi csata, és a nagyharsányi csata hadirégészeti vizsgálatait végzi már 10 éve.

 

1. Ha a Mohács fölött két ágra szakadó Duna nyugati ága valóban keskeny és átjárható, a keleti viszont széles és magas vízhozamú volt, azt a kortársaknak, így a királynak és kíséretének is tudnia kellett. Ha így van, vajon miért választották ezt az útvonalat, hisz azzal csapdába kerültek volna. Ugyanis ha ők könnyen átjuthattak a keskeny ágon, azt üldözőik is megtehették, a keleti oldalon viszont megállította volna őket a széles, nehezebb átkelést biztosító folyóág.

A felvetést lásd: B. Szabó János (2019): Pap Norbert pécsi földrajzos kutatócsoportjának a mohácsi csatával kapcsolatos „felfedezései” hadtörténész szemmel. Hadtörténelmi Közlemények 132. évf. 4. sz. pp. 943–956.

_ . _

Válasz:

A kutatócsoportunk éppen azt állítja, hogy 1526. augusztus 29-én a Duna keskenyebbik, nyugati ágán sem kelt át könnyen a király és a kísérete. Hiszen három emberből kettő ott halt meg, csak egy menekült el: Czettricz Ulrich. Mindemellett az egyéb menekülők tekintetében is tudjuk, hogy nem volt ez könnyű út, hiszen ahol és amikor a királyt megtalálták, ott és akkor számos más holttest is feküdt.

Mohácsvita.hu

PannonCastrum Kft.
Minden jog fenntartva

Impresszum

email